Állatok világnapja 2019

Ökoiskolánk az állatok világnapja köré sok programmal és feladattal örvendeztette meg nebulóinkat.

  • Az egyik ilyen kezdeményezés szerint október 2 és 11 között kutyusos és cicás nedves és szárazeledelt gyűjtünk amivel a Noé állatotthont szeretnénk segíteni. Örömmel várjuk a felajámlásokat!
  • A másik: október 7-éig fogalmazás+rajz pályázatot hirdttünk "Mutasd be kedvenc állatod!" címmel
  • Nem utolsó sorban pedig ellátogatott hozzánk Takács Anita - írónő három gyönyörű agár kutyusával, és egy vetítés-felolvasás keretében ismertette meg alsósainkat a felelős állattartás örömeivel, nehézségeivel.Ezután interaktív és egyéb játékok kertein belül mindenki megismerkedhetett a főszereplőkkel, magukkal a kutyusokkal. :-) Köszönjük szépen!

Búcsúvers Szász Péter (8a) tollából

Hát, ez is eljött, itt vagyok éppen,
Két hó’ híján 15 évesen.
Egy héttel sok más után bár,
De én is elballagtam már.
___________________________
Állt sok ember az iskolatéren
A nyár (furcsamód, de) hidegében,
Nagy csokrokkal kezeinkben,
Neves lufikkal a légben.

Ültünk ott, mint az ünnepelt osztály
Kik elballagnak lassacskán. Most már
Nincs visszaút, suli, viszlát.
Már csak bukás tarthat itt tán.
________________________________
Mostan mi vagyunk a hős lovagok,
Kik átvészelték AZ időszakot.
Azt az időszakot, amely
Megszűri a népet, ha kell.

Megszűri tesztekkel s kérdésekkel,
Leendő gimidben felelettel
Aztán izgulhatsz, hogy vajon
Hol jutsz át a nagy tűzfalon
_____________________________
Visszatekintve az elmúlt időre,
Túl hamar eltelt ez a 8 év, he!
Hisz ez majdnem egy évtized,
Hova tűnt el mind ez innen?!

De bármennyire is hamar tűnt el,
Ez az időszak kellemesen telt.
Persze volt rossz is bőven, hát, nem is kevés,
De ez örökre megmarad, mint jó emlék.
_____________________________________
Furcsa érzés ez az érzethalmaz,
Lenni iskola nélkül, mint kamasz,
Kötöttségek nélkül, most, itt, e nyáron,
Várni, mi fog jönni az új világon.
_______________________________________________
Rólam már nem beszélhetnek úgy, mint ált’ sulis,
Hanem már csak, s csakis-csak, mint vérbeli gimis
_____________________
Utóirat versike.
Kell egy ilyen is ide:

Nyugodjon le mindenki!
Én nem bukok meg, oki?
Azért írtam azt a sort ki,
Mert kellet a rím, oszt ennyi

A Magyar Költészet Napjára

Lackfi János: Fiúk dala

Az összes lány dilis,
azt, hogy miről susog,
hiába is vered,
nem mondja meg: titok.

Mind kastélyban lakik,
van húsz aranylova,
de azért nem lovon
hozzák a suliba.
Kertjükben egy fa van,
igazgyöngyöt terem,
szekrényükben csoki,
cukor töménytelen.

A falból zene szól
náluk, ezt szeretik,
táncol, pörög-forog
éjt-nappal mindegyik.
A ruhájuk selyem,
gyémántjuk igazi,
már ha ezt a mesét
valaki beveszi.

Mind nyelvet nyújtogat,
s ha felrúgod ezért,
bőg és árulkodik:
még te kapsz büntetést.
Körmükre szíveket
tollukkal festenek
kibírhatatlanok,
s belénk szerelmesek.

Lackfi János: Lányok dala

Azt mondják a fiúk,
nyávogunk, selypegünk,
játszani nem lehet
semmi jót se velünk.

De ők tiszta hülyék
földön fetrengenek,
egymás fejét verik,
s azt mondják, ez remek.

És egymást lökdösik,
rúgják, labda sehol,
azt mondják, ez foci,
ruhájuk csupa por.

Autókártyázva meg
összevesznek azon,
hogy hány köbcenti a
hengerűrtartalom.

A lányvécébe is
bejönnek a fiúk,
vízzel locsolnak ők,
mi meg sikoltozunk.

Kiteszik lábukat,
benne hasra esünk,
azt mondják, van hajunk,
azt mondják, nincs eszünk.

A fenekünk alá
ők tesznek rajzszöget,
békén nem hagynak, és
belénk szerelmesek.

Alkategóriák